KECSKÉD

Község honlapja

Polgármesteri köszöntő

Tisztelettel köszöntöm Önt településünk honlapján!

Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község Komárom-Esztergom megyében, ahol közel kétezren találtak otthonra.

Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Esterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba.

A falu jól megközelíthető mint közúton, mint vasúton. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, a megyeszékhelytől, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától.

Aki ellátogat hozzánk, egy jól működő települést lát, ahol minden adva van az emberek jólétéhez, boldogulásához. Fejlett az infrastruktúra, teljes az intézményrendszer, jók az utak, a közlekedés, a falu képe rendezett és elérhető távolságban vannak a városok.

Pezsgő közösségi életünkben az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportjaink és civil szervezeteink.

Bízom benne, hogy a hozzánk érkező vendégeket, a befektetési és letelepedési lehetőségeket kutatókat megragadja az eddig nem ismert község szépsége, és remélem, a nem is oly távoli jövőben Önt is köszönthetjük Kecskéden.

Üdvözlettel:

Grúber Zoltán polgármester

kecskéd térkép

Kecskéd története

Kecskéd az Által-ér völgyében fekszik. Már a paleolitikum idején lakott volt, erre utalnak a környéken szórványosan fellelt pattintott kőeszközök. A bronzkorban is lakták, ezt a század első felének ásatása bizonyította be, ugyanígy a római korban is megtelepedtek itt. Az 1529-es és 1541-es török hadjáratok elpusztították az egész környéket. A terület közel 200 évig lakatlan maradt, majd 1693-ban az Eszterházy birtok része lett. Eszterházy József 1735-ben svábokat telepített be. 1744-ben a Fertő tó környékéről magyar és német telepesek érkeztek. Műemlék templomát az 1760-as években emelték Fellner Jakab tervei alapján. Érdekességei közé tartozik, hogy a Majki Kamalduli Remeteségből két díszes ereklyetartót is őriznek itt. A díszes homlokzatú, egytornyos, égett téglás padozatú templomot Szent Anna tiszteletére emelték. A szószék tölgyfából készült, az oltár márványból. Az általános iskola melletti épületben Tájházat rendeztek be. A háromosztatú zsellérház konyháját és szobáját enteriőrszerűen rendezték be. A falu lakóinak hitéleti és gazdálkodási múltját felelevenítő kiállítás anyagát a faluban gyűjtötték össze. A falu határában Oroszlány felé sportrepülőtér található, vitorlázó repülővel, motoros sárkányrepülővel is megtekintheti a környéket az, akinek kedve van kipróbálni ezeket a járműveket.

A felújított horgásztó kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyók számára.

Mára komfortos lett a község, teljes a települési infrastrukturális ellátottsága, vezetékes víz és gáz, telefon, szennyvízcsatorna- és kábeltelevíziós hálózattal rendelkezik. Kedvező a közlekedési kapcsolata, közúton és vasúton egyaránt. Az utcák, a közterületek, a lakóházak, az előkertek, a házak előtt gyümölcsfák, parkosított területek várják a látogatót. Mindez a helyi lakosok igényességét, szorgalmát mutatja, a külső iránti rendszeretet a falu társadalmi életében is megmutatkozik.

Hét intézmény szolgálja a lakosságot:

  • a német nemzetiségi általános iskola modern, jól felszerelt tornaterme, számítógépes szaktanterme és nyelvi laboratóriuma biztosítja a diákok jó felkészültségét
  • a nemzetiségi nyelvre már a napköziotthonos óvodában oktatják az apróságokat
  • a művelődési ház a civil szervezetek és egyesületek működésének központja, itt zajlik a település rendezvényeinek zöme
  • a település új orvosi rendelője korszerű, kiválóan felszerelt létesítmény, amelyben a háziorvosi praxison kívül a gyermekrendelés és a védőnői szolgálat is helyet kapott
  • a településen fogorvosi rendelő várja a kezelésre szorulókat
  • a kecskédi lakosok ügyeinek intézését a kívül-belül felújított polgármesteri hivatalban végzik

Csekély a munkanélküliség, jelentős a vállalkozások és vállalkozók száma, szinte minden területet érintve. A munkaképes lakosok többsége a környező városokba jár dolgozni. Kecskéd nyitott település, a környező településekkel tartott önkormányzati, kulturális és sport kapcsolatok mellett, hivatalos testvérkapcsolata van a németországi Biedenkopffal, baráti szálak fűzik a németországi Steffenberghez, Lehmenhez valamint a szlovákiai Andód és az erdélyi Marosfő településekhez. A szép számmal működő civil szervezetek és egyesületek munkájukkal hatékonyan járulnak hozzá a község gyarapodásához, Fő tevékenységük a hagyományőrzés, szórakoztatás, a település szépítése. A civil szervezetek és egyesületek közül jelentősebb a Kecskédi Sportkör, Kecskédi Horgászegyesület, a Nyugdíjas Klub, valamint a Szebb Kecskédért Egyesület. Országosan elismert a Nemzetiségi Néptánc-együttes és Nemzetiségi Dalárda. Az önkormányzat hozta létre a „Kecskéd Községért” Alapítványt, amely jelentősen hozzájárul a feladatok megvalósításához.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat a hagyományőrzés, nyelvápolás,  a kulturális emlékek megőrzése terén fejti ki tevékenységét.

Az elkövetkezendő időszak tervei között szerepel a község úthálózatának és gyalogjárdáinak, közterületeinek felújítása, valamint a felszíni csapadékvíz elvezetés korszerűsítése